őrségi köszöntő őrség építészete őrség őrségi szálláshelyek kapcsolat



Őrségi programok

Őrségi látnivalók

Őrségi Nemzeti Park

Őrségi gasztronómia




AZ ŐRSÉG NÉPI ÉPÍTÉSZETE

Az Őrség oly jellegzetes építészeti stílusát máig sok emlék őrzi. A házak hagyományos építőanyaga a 19. század közepéig a fa volt, az alapanyagot bőven szolgáltatták a települések közti végtelen erdők. A házakat egymásra fektetett gerendákból építették úgy, hogy azokat a sarkokban keresztvéges vagy fecskefarkú csapolással illesztették egymáshoz.
Ezeket a boronafalú házakat kívül-belül szalmatörekes sárral tapasztották, majd meszelték, illetve alul csak bekenték agyaggal vagy kormozott mésszel.
A tetőt zsúppal (rozsszalmával) fedték, amely az itt jellemző nehéz, savanyú, agyagos talajon is megtermett.
A házakat kisebb-nagyobb, úgynevezett belsőségi telkek vették körül, az elszórtan álló házak közé kiterjedt gyümölcsösöket ültettek, illetve réteket kaszáltak.

A hagyományos népi faépítészet legszebb példáit a Szalafő egyik szerén, a Pityerszeren létesített Falumúzeumban mutatják be.
A 19. század közepe felé kezdték el tömegesen beépíteni a helyben található, jó minőségű agyagból égetett téglákat, a tetők fedésére pedig a cserepet.
A téglaházak jellemző építészeti eleme a kiugró rövid előtornác, az un. kódisállás, ahol a vándorok, „kódisok” húzódhattak meg éjszakára vagy az eső elől.

A helyiségeket (szoba, konyha, kamra, ólak) eleinte egy vonalban helyezték el. A társasági élet központja a konyha volt — kezdetben füstöskonyha kemencével és főzőpadkával.
A füst csökkentésére alakították ki a mászókéményes tűzhelykombinátokat, amiket gyakran összekapcsoltak az ennek ereményeként úgyszintén a konyhából fűtött, szobai cserépkályhákkal.

Az L alaprajzú, un. „hajlított ház”- akban a gazdasági épületszárnyat (kamra, istálló, pajta) a lakóépület végében, arra merőlegesen helyezték el. A legjellemzőbb háztípus az un. „kerített ház”, ahol az udvart a lakó- és a gazdasági épületek U alakzata fogja közre, a negyedik oldalt pedig kerítés zárja le. Ez nem magyar sajátosság, északabbra az osztrákoknál is megtalálható.

A porták legszembetűnőbb épületei a nagy, külön álló szénatároló pajták, köztük a falazott téglapilléreken álló, deszkázott falú lábaspajták.

Az Őrség egyik legérdekesebb, csak erre a tájegységre jellemző épülete a kástu.
A kástu (régies nevén fölkástu) jellegzetes őrségi épület, amely egyszerre volt éléskamra és jószágélelem tárolására alkalmas építmény.
Több típusát használták. Legismertebb, egyben legritkább formája a módos telkeken álló emeletes kástu, aminek egyetlen autentikus példánya a szalafői Pityerszeren áll.